Nyelvtanulás hatása az agyszerkezet alakulására

Végre, megszületett a kutatás, ami egyik fő életmódi javaslatunkat tudományosan is alátámasztja!

A Miron holisztikus életmód-program kulcs elemeként azt javasoljuk a problémás gyermekeket váró szülőknek, és az egészségeseket váróknak egyaránt, hogy már a babaszületést megelőzően tanítsák két nyelvre a picinyüket. A nyelvtanulás tapasztalatunk szerint ELENGEDHETETLEN.

Természetesen ez egy meghökkentő gondolat az eddigi gyakorlattal szemben. Mi viszont úgy tapasztaltuk, hogy ez igen lényeges annak érdekében, hogy könnyen okossá tegyük gyermekünket. Mi emberek, nem szeretjük a nagy erőfeszítéseket, így ez egy olyan tanács, amit, ha betartunk, nagyon sok drága nyelvi órától és rengeteg ráfordított időtől kímélhetjük meg magunkat és gyermekünket a későbbiekben.

Az alábbi cikkből kiderül, hogy a kétnyelvű babák miért is lesznek okosabbak az egy nyelvet tanuló társaiknál! Prof. Panos Athanasopoulos, a Lancaster Egyetem nyelvésze, és Prof. Emanuel Bylund, a Stellenbosch Egyetem és a Stockholm Egyetem nyelvésze felfedezte, hogy azok az emberek, akik két nyelvet beszélnek folyékonyan, különböző módon gondolkodnak az időről, attól a nyelvi kontextustól függően, amelyben az események időtartamát felmérik.



A felfedezés, amelyet a ‘Journal of Experimental Psychology: General’,-ban közöltek le, (az Amerikai Pszichológiai Társaság kiadványa) az első bizonyítéka a két nyelvet beszélő emberek kognitív rugalmasságának. (kognitív képességek: memória, térérzékelés, téri gondolkozás, reakcióidő, figyelem, vagyis mindennek az alapja!)
A kétnyelvűek gyorsan mennek oda-vissza a beszélt nyelveik között, és gyakran, öntudatlanul a kódváltásnak nevezett jelenség is megjelenik náluk. (kódváltás röviden:  A szót értés lényege a sajátos nyelvi világ feltárulása. Így tehát a Másik egynyelvűségének megértése nem csak a nyelvtudást, hanem a közös jelentésélményt is feltételezi. A hatékony kommunikáció lényege éppen azon jelentésfeltárás, amely egy lehetséges világ, a Másik világa jelentéshálózatának megismerésére ad lehetőséget. A Másik megértése az önmeghatározás előfeltétele is – éppen sajátos tükörkép-jellege miatt. )

A különböző nyelvek azonban különböző világnézeteket is megtestesítenek, és a minket körülvevő világ különböző elrendezését. Az idő pedig egy eset. Például az angol és a svéd beszélők szeretik az események időtartamát jelezni fizikai távolságra hivatkozva, mint pl. „rövid szünet”, „hosszú esküvő”, stb. Az idő múlását a távolsággal érzékeltetik.
Ellenben a görög és a spanyol beszélők inkább hajlamosak az időt fizikai mennyiséggel jelezni, mint pl. „kis szünet”, „nagy esküvő”. Az idő múlását növekvő volumennel érzékelik.

A tanulmány úgy vélte, hogy a kétnyelvűek rugalmasan használják mindkét módszert az időtartam hangsúlyozására, a nyelvi kontextustól függően. Ez attól függően változik, ahogy az idő múlását megtapasztalják.

Prof. Bylund és Prof. Athanasopoulos a tanulmányban arra kérte a spanyol-svéd kétnyelvűeket, hogy becsüljék meg, mennyi idő telt el, amíg azt nézték, hogyan nő a képernyőn látható vonal, vagy pedig, amíg megtelik egy tartály.
Ugyanakkor a résztvevőket a ‘duración’ („időtartam” spanyolul) vagy a ‘tid’ („időtartam” svédül) szavak használatával kérték fel.
Az eredmény egyértelmű volt.
Amikor a tartály megtöltését nézték, és a spanyol szót használták a felkérésre, a kétnyelvűek a saját időbecslési módszerüket használták arra nézve, hogy mennyire telt meg a tartály, volumenként érzékelve az időt. Nem gyakorolt rájuk hatást a képernyőn növekvő vonal.
Ezzel szemben a svéd szó megadásakor a kétnyelvűek azonnal átváltottak a maguk szokásos viselkedésére, mely szerint az idő becslését a vonal által megtett távolság befolyásolja, nem pedig az, mennyire telt már meg a tartály.

“Egy új nyelv tanulása által hirtelen ráhangolódunk egy addig nem ismert érzékelési dimenzióra”

– mondja Prof. Athanasopoulos.

“Annak ténye, hogy a kétnyelvűek öntudatlanul és erőfeszítés nélkül mozognak e két becslési mód között, mindinkább bizonyítja azt, hogy a nyelv könnyedén bekerül az olyan alapérzékeléseink közé, mint pl. az érzelmek, a látás, és mint itt kiderült, az időérzék.”

“Azonban az is megmutatkozik itt, hogy a kétnyelvűek rugalmasabban gondolkodnak, és az, hogy könnyedén mozognak a két nyelv között, azt is sugallja, hogy a mindennapi életben is könnyebben tanulnak, és látnak el egyszerre többféle feladatot, ami hosszú távon elősegíti a mentális egészséget.”

Az eredeti cikket itt találod.
A fordítást nagyon köszönöm Zsoldosné Molnár Mariannak!

Mészárosné Kis Edti / Derita

Ez is érdekelhet:

Holisztikus gyermekfejlesztés

Közös ritmus – altatás

Rezgésszint-emelés a mindennapokban

A férfiak is sírhatnak

Önsajnálat – nincs ennél nagyobb ellenséged az életben!

SZER-ETET

Az élet élvezetére való tudatos törekvés

Öröklött családi minták – és amit kezdhetünk velük

Családi átok – hogyan bocsáss meg szüleidnek?

A Teremtés üzenete

Szerelem és párkapcsolat rovat

Boldogság és Szenvedély rovat

Csillagszerelem rovat

Vénusztangó +18

SZER-ETET

Legyen békesség közöttetek

Egyszer csak megértitek, ez a lényeg

Szexuális élet a gyermekvállalást követően

Mit tegyél, ha vágyadban minden más szerepel, csak a párod nem?

Jól nevelem a gyermekemet?

A babafejlesztés a szülőfejlesztéssel kezdődik

Cölibátus szindróma – amiért több felnőtt pelus fogy, mint gyerekre való

Prenatális emlékek – őszinte gyermeki megnyilatkozásos videó az ikerlelkéről!

Minden nap energiahiánnyal küzdesz? Hogyan lehet ezen segíteni?

Fogyatékkal egészen

Ha tudatosan vállaljuk be a nehézséget, az mindenképpen kifizetődik

SNI gyermeket nevelő családok – Nektek is jár a figyelem!






Share Button

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.