Az idő rabságában – minden okkal történik?
Na, és akkor…
Spirituális körökben elég nagy divat az a nézet, hogy minden jó úgy ahogy van, minden okkal történik és semmit sem szabad siettetni. Ezekkel a gondolattal van egy nagy problémám hangozzanak bármennyire is jól…Ezek a gondolatok leveszik a felelősséget a vállunkról. Hülyeséget csináltunk? Nem baj, erre a tapasztalatra volt szükség. Már 10 éve ugyanazokat a hibákat követjük el és képtelenek vagyunk tanulni belőlük? Semmi baj, minden érési folyamatnak meg kell adni a kellő idő intervallumot, semmit sem szabad siettetni. Boldogtalan vagyok? Semmi gond, minden okkal történik, ha az a sorsom, hogy boldogtalan legyek, akkor az így van rendjén…
Mindezzel semmi bajom nem lenne, ha nem lenne olyan rohadtul RÖVID az életünk. Az emberek azt a hatalmas hibát követik el, hogy azt hiszik, van idejük, pedig nagyon nincs. Hány éves vagy kedves olvasóm? 30-40 között vagy? Jó eséllyel az életed fele már el is telt. Hol tartasz most? Boldog vagy? Ha valaki azt mondaná, hogy holnap meg kell halnod, milyen elszalasztott lehetőségeket bánnál, amiket nem tettél meg? Végignézek a tavalyi képeimen és mintha csak tegnap történtek volna azok az események. Pillanatok alatt el fog jönni 2020 aztán 2028 is. A kérdés pusztán az, hogy mindezt az időt mennyire hatékonyan használod fel.
Hatékonyság? Pontosan mit értek ez alatt? A kérdés az, hogy amit most csinálsz, az boldoggá tesz-e téged. Ha a jelened nem szolgálja a boldogságodat, akkor a jövőd is boldogtalan lesz. Minden jó úgy, ahogy van és semmit sem szabad siettetni? Szerinted mit fog gondolni a mostani önmagadról a 20 évvel öregebb önmagad, ha most elszarod az idődet és nem teremted meg a jövőbeli éned boldogságát?
Azt hiszed, hogy van időd? 60 évesen elkezdesz elindulni a lejtőn, aztán 70-80 évesen jó eséllyel meghalsz. Elképzelhető, hogy te leszel az a kivétel, aki 100 évesen is a kedvenc szivarját szívja boldogan, de nézzünk szembe a tényekkel, erre igen kicsi az esélyed. Tudod mire van nagy esélyed? Arra, ha nem teremted meg most a boldogságodat különböző kifogások miatt, akkor boldogtalan vénasszony vagy vénember legyen belőled, aki boldogtalanul az elszalasztott lehetőségek súlyától szenvedve hal meg. Csernus doki azt mondja erre az állapotra, hogy ez nem meghalás, hanem megdöglés. Tudjátok mit? Egyetértek vele!
Természetesen be lehet ilyenkor vetni a reinkarnációs “aduász” kártyát, hogy ez az élet csak egy a sok közül, de erre kétféleképpen tudok reagálni:
1. Semmi kézzelfogható bizonyíték nincs a reinkarnációra. Ha kiderül, hogy nincs, akkor bizony a semmibe foszlasz a haláloddal. Üvöltheted, hogy márpedig reinkarnáció van, és valószínűleg igazad is van, de mi van ha még sincs? 
2. Amennyiben valóban van reinkarnáció, akkor se mindegy, hogy az életedet milyen hatékonyan és boldogan tudod leélni. Ha az életed során gyakorlatilag csak egy helyben toporogsz, akkor újra fogod kapni a feladatot, és gyakorlatilag elbuktad a vizsgádat itt és most.
Az üzenetem tiszta: Nincs, ismétlem nincs időnk! Ha 200 évig élnénk, akkor lenne időnk kipróbálni rengeteg vakvágányt és értelmetlen kapcsolatokba is ölhetnénk 20-30 éveket, mert beleférne. Viszont a 200 év helyett csak 80 évünk van, amiből a csúcson nagyon kevés évet tudunk csak tölteni. 60 fölött a legtöbb ember elindul a lejtőn, tisztelet a kivételeknek.
Hogy mi az én célom? Az, hogy az embereket felébresszem, hogy a boldogságukért itt és most kell tenniük! Minden egyes nap, amit elpocsékolnak az életükből boldogtalanul, az közelebb hozza a fent említett boldogtalan MEGDÖGLÉS állapotát.
Aki úgy érzi, hogy segítségre van szüksége a boldogsága felépítésében, mert egyedül nem megy, az legyen elég tökös, hogy segítséget kér. Írjon rám, vagy bárki másra, akit hitelesnek érez. Első lépésben pedig gmindenképpen ajánlom a könyvem elolvasását, itt tudod megrendelni.
Gilján János életmód-, párkapcsolati- és szexuál coach
Ez is érdekelhet:
1 hozzászólás
Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.