ÉN NEM TUDOM, hogy MI VAN, DE A HAJÓ MÉG SÜLLYED

Mitől ennyire magányos az ember?

Kinn dolgozó hazalátogatók vagy kint élő hazalátogatók legtöbbje arról mesél, hogy országunkban olyan nyomott hangulat van, alig bírják. Azt is mesélik, kint nincs ekkor spiri élet, de itt meg hosszabb távon ezt elviselni igen nehéz. Mi a fene folyik itt? Hazánkban a nők igen nagy százaléka mind spiri lett. Ahogy a celebbé vált Joshi barát mondta egyszer, több guru van nálunk a 8. kerületben, mint Indiában, ahol majd 2 milliárdan élnek. Nem mondom, ez jó vagy rossz, csak jelzem. Lehet, felkavarodott a mező, mert sokan bolygatják. A spiritualitás megélhetés lett. És köztük nagy része még messze nem érett arra, hogy az észt osztogassa. És egyre kevesebb az örömteli arc.

Se baj segít a média, a Face a mobiltelefonok, hogy ne érezzük egyedül, magányosan magunkat. A legújabb tudományos felmérés szerint árt a gyermeknek a folyamatosan megszakított figyelem, miközben a szülök hol a gyerekre, hol a mobilra figyelnek.
Felmérés angolul

Minden 5-ik gyereket egyedülálló anya nevel. Mozaik családokká alakultak, a valódi családok. Egy mozaik család, az nem család, a család valódi genetikai anya, apa és gyereket jelent, és köztük lévő szemmel láthatatlan erő. Ha belép egy férfi egy egyedülálló gyereket nevelő női kapcsolatba (ahol apja nem lehet a gyereknek), eleve hátrébb szorul a sorrendben, így álltában ezek elválnak, és jön a következő mozaik. A gyerek meg azt se tuja hova tartozik, évtizedek óta csökken a családokban a férfi minta, miközben az anyák szidják a férfiakat, a gyerek meg skizoid állapotba kerül, mert ő apját és anyját is szereti.

Jogosan a nőknek igen fontos a gazdasági és a megbízható kötődés (ez még a sok ezeréves gyermeknevelési mintából jön). A gond, hogy a legtöbb hölgy a felmérések alapján, nem attól vállal gyereket, akit igazán szeret, tisztel, lilaköd nélkül. Hanem mert menekül otthonról, szülői elvárásoktól vagy társadalmi elvárásokból, mert ha nincs gyerek, hogy néznek rá majd. És közben fogy a társadalmunk, kell a népességi politika. Szociológusok lázasan igyekeznek megmagyarázni a jelenségeket. Felmerül a kérdés, hogy egy boldog, bár kisebb létszámú ország, vagy egy boldogtalan nagyobb létszámú ország a jobb. Most is vannak a világban olyan eléggé boldog országok, ahol magától beállt a születési egyensúly, és csak pár millióan élnek. Azaz, se nem fogy, se nem szaporodik a létszám.

Közben a spirik megváltást ígérnek, ha már gazdasági megváltás nincs. Egyelőre úgy tűnik