Időjárás – befolyásolható vagy sem?
Földünk egy tökéletes rendszer, ahol a Pillangó-hatás teljes mértékben érvényesül. Vagyis minden egyes pontjának az állapota befolyással van a többi pont állapotára. Ezért nem mindegy, ki mit tesz, hogyan gondolkozik, miként érez. Természetesen, ha Kínában valaki dühös, annak konkrét érzelmi hatása kevésbé jut el hozzánk, de ha valaki dühös, és előkapja az időjárás befolyásoló készülékét, majd vihart kavar vele, annak szelét már biztosan megérezzük!
Egy 2009-es hír: Múlt vasárnap hatalmas hóvihar tombolt Pekingben, huszonkét éve nem jött ilyen korán a hóesés. A kínai időjárás-befolyásoló hivatal bejelentette, hogy ők okozták az időjárási anomáliát. Repülőkről ezüst-jodiddal permetezték a felhőket, hogy azokból eső essen az aszály sújtotta északi országrészre, de jött egy hidegfront, és a felhőkből eső helyett hó hullott. Bár némileg tudjuk már befolyásolni az időjárást, a módszereink korántsem kiforrottak, pedig az eső egyre nagyobb értékké válik.
Az eső nagy érték, túl nagy ahhoz, hogy kihasználatlanul hagyják ezt az adut! A második világháború pusztító náci bombázása után a britek hathatós eszközt kerestek arra, hogy az ellenség katonáit eltántorítsák a szigetország légterébe lépéstől, s egy óriási felhőszakadás jó ötletnek tűnt. Az esőcsinálási kísérlet 1952-ben vette kezdetét, amikor egy szigorúan titkos küldetés során csapadékképző anyagokkal − szárazjéggel, sóval és ezüst-jodiddal szórták meg a felhőket, hogy vizet fakasszanak belőlük. Fél órával később a befecskendezett felhőkből megindult az esőzés Az akció sikeresnek tűnt. Túlságosan is. Lynmouth városára egy nap alatt 90 millió tonna csapadék zúdult. Megáradtak a folyók, tövestül dőltek ki a fák, házak omlottak össze, s az ítéletidőben harmincöt ember vesztette életét. Egy hét múlva óriási özönvíz söpört végig Észak-Devonon, ahol a szokásos csapadékmennyiség 250-szerese esett le egy hónap alatt. Noha az esetre csak 2001-ben derített fényt a BBC stábja, a brit légierő a kellemetlen incidens után visszakozott az éghajlat-változtatási kísérletektől.
Sokan a meteorológiához nem értők, vagy nagyon kitűnő fantáziával (esetleg jó emberismerettel?!) rendelkezők közül a repülők által húzott kondenzcsíkokra gyanakodnak. Mit is állít ezzel kapcsolatban a Nasa: A kondenzcsíkok felhők, amik akkor keletkeznek, amikor víz pára kicsapódik és apró részecskék körül megfagy. Ennek a párának egy része a repülő körüli levegőből jön, egy része pedig a repülő kipufogójából. A repülő kipufogóját légnemű és szilárd anyagok is elhagyják, mindkettő szükséges a kondenzcsík kialakulásához. Pl. széndioxid, vízpára, nitrogén-oxidok, szénmonoxid, szénhidrogének, mint pl. metán, szulfát, korom és fém részecskék. Típusairól, keletkezéséről itt olvashatsz:
Körforgások tartják egyensúlyban a Föld felett és a Föld szintjén is az időjárás befolyásoló tényezőket. Nemrég a tengerben még óriási “kémények” léteztek, s azokon keresztül a hideg, sűrű víz a tengerfelszínről a tengerfenékre merült alá, akár háromezer méter mélyre, ám ezek a “csatornák” mostanra szinte teljesen eltűntek. (Az alámerülő hideg víz helyébe a délről érkező meleg áramlat került, amely életben tartotta a körforgást.) Amennyiben ez a mechanizmus lassul, ez azt jelenti, hogy kevesebb meleg érkezik Európába.
Változásban a Golf-áramlat sebessége. Mi lehet ennek következménye?
Fogyatkoznak az esőerdők. Felborulhat – vagy már rég fel is borult a széndioxid egyensúly. Az 1990 elején Európa fölött megfigyelt orkánszerű (170 km/óránál is nagyobb sebességű) szél még jobban meggyőzte az éghajlatkutatókat egy másik feltételezés helyességéről: van összefüggés a légkör vízgőztartalma, a tenger párolgása és a növekvő szélsebesség között. A légköri széndioxid-, metán- és fluor-klór-szénhidrogén-koncentráció növekedése mellett (ezt nevezzük “száraz üvegházhatásnak”) ott van a légkör vízgőztartalmának az óceánok párolgásából eredő gyarapodása is. 5-6 km-es magasságban (a troposzféra középső részén) változások tapasztalhatók a felhőképződésben, valamint a légnyomás- és a szélerősség-eloszlásban is. Változik az éghajlati rendszerbe bevitt energia mennyisége is. A levegő ebben a magasságban 1 fokkal lett melegebb. Egymást érik a szélsőséges időjárási jelenségek: viharok, heves esőzések, jégesők. Úgy tűnik tehát, hogy a “száraz üvegházhatás” mellett van egy “nedves” is. Idézet Günter D. Roth: Meteorológiáról Mindenkinek c. könyvéből. Kiadója a Magyar Könyvklub, 2000-ben.
Az időjárás változik a Nap tevékenységétől is. Fővilágítónk 11 éves ciklusai elsősorban a sztratoszférára hatnak, az egész Föld körüli légáramlás mértékét befolyásolva. Ebbe az amúgy is igen összetett, bonyolult rendszerbe szabad, vagy éppen szükségszerű beleavatkozni a HAARP projekttel? Vajon miért akarják egyeduralom alá hajtani az időjárás-jelentést? Azért meg jól megy az időjárás uralása? Vagy azért, mert nem? Az időjárásra lecsap az állam.
Derita mNemos
Ez is érdekelhet:
Illúzió vagy valóság? – Ki dönti el, melyik az igaz?
200000 évvel ezelőtt volt EGY teremtés
1 hozzászólás