MINDENÁRON GYEREK!

GYEREKEK, AKIK ÖSSZETARTJÁK A CSALÁDOT

Sokan azt hiszik, régen jobbak voltak a párkapcsolatok, családok, hát nem, másképp voltak nem jók. A társadalmi minták miatt nem volt divat, sőt szégyen volt a válás, általában gazdasági házasságok születtek, akár az uralkodó osztályban (birodalmi érdekek), akár a szegény családokban (hozomány, eladó sorban lévő lány).

Ez napjainkra gyökeresen megváltozott. Tán túl laza is lett, keresünk folyamatosan, esünk egyik kapcsolatból a másikba, vagy éppen bezárkózunk magunkba a csalódások miatt. Amíg belül nem raktál rendet, addig ismétled a múlt sérülések, szüleid sérüléseinek félelem mintáit.  A gyerekek pedig továbbviszik a mintát. Meg kéne ezt végre érteni.

Az előadásaim során a pszichológus hallgatókkal, sokszor eljátszunk azzal, hogy felteszem a kérdést és egyenként kérdezem őket, hogy szerintük a szüleik szeretik-e egymást és ki szereti jobban a másikat. A válaszok 80 {44e9712f7657a3d8649d773c593504ce18af9125f2a5b6730f487f623f5222c6}-ban az derült ki, hogy az anya kevésbé szereti, szerette a férjét. Ugyan ez derült ki az 5 éves megfigyeléseim alapján a családállításokon. A több száz felmérés alapján azt tűnt ki, hogy a nők végül valahogy mindig ahhoz mentek férjhez, és vállaltak gyermeket, akiket nem is szerettek annyira, gondolták a gyermek összetartja majd a családot, majd csak kialakul valami, és a társadalmi elvárás is a mindenáron minél előbbi gyerekvállalást sugallja, csökken a lakosság létszáma.

Ma, mikor a nők már a technika fejlődésével egyedül is meg tudnak élni, sokszor egyedül vállalnak gyereket, vagy ugyanúgy, mint rég, gyermeket vállalnak attól, akit nem is szeretnek annyira, majd elválnak. És beindul a keverék-mozaik családok kialakulása, ahol aztán mindenki egyre inkább szenved, mert a gyermeknek mindig az eredeti apja lesz az apa, és az anya is, az új kvázi családban, válások után, ez már nem igaz.

Az iskolai oktatás korában már el kéne kezdeni a felelősségteljes párválasztás és gyermekvállalás oktatását. És lehet, több gyermek születne, érzelmileg kevésbé sérülten olyan családokból, ahol a szülők valóban szeretik egymást, és nem harcot vívnak egymással.

A lányok sok értelemben bátrabbak, most nem térek ennek magyarázatára ki, hogy miért. Gyakran elmenekülnek otthonról, ha nem olyan a családi környezet, és kapcsolatokba menekülnek. Alapvetően sokszor a gyermek tartja össze a családot, ami teher a gyermeknek is mert a gyermeknek nem az a szerepe, hogy családot tartson össze. És a menekülési kapcsolatokból, házasságokból, általában nem jó dolgok születnek, hisz menekülésből fakad, félelemből, azaz a nő még nem oldotta fel a családból származó mintasérüléseit.

Félreértés ne essék, elismerem a nők elengedhetetlen és óriási szerepét, tisztelettel, viszont az kevés önmagában, hogy felneveli a gyermeket, áldozati szerepben. Sok munkával gondoskodnak a gyermek felnövése érdekében, de így elmarad a lelki felnövés. Néha arra gondolok, több őszinte simogatás kéne az anyáktól, és kevesebb étel karácsonykor.

Igen sok esetben hallottam azt a választ nőktől, hogy a férjem olyan jó ember, vagy jó ember volt, azért mentem hozzá. Na, ez a válasz pontosan jelzi, hogy az érzelmek nem voltak igazán mélyek, és a postás is jó ember lehet, meg a közértes, ettől még nem vesszük feleségül el a közértest, vagy megyünk hozzá férjül a postáshoz. A szingli, egyedül élő nők, társas hiányukat a gyermekeikbe vetítik ki, ami igen káros. Túl erős kötődést hoznak létre gyermekükkel, ami akadályozza a gyermek későbbi életében a párkapcsolatok megvalósulását.

Egyre több gyerek születik mesterséges megtermékenyítéssel, ami a kutatások szerint káros a magzatra, még ha le is tagadja a média. Ha egy párnak nem születhet közös gyermekük, annak oka van, legtöbbször nem is szeretik annyira egymást, de mindenáron gyerek kell. Mikor két ember nem szereti egymás annyira, akkor olyan hormonális, ferromonális jelek vannak közöttük, amik gátolják a fogantatást.

Igen, egy boldog egymást igazán szerető pár kapcsolatának megkoronázása lehet a közös gyermekvállalás. De az esetek 80{44e9712f7657a3d8649d773c593504ce18af9125f2a5b6730f487f623f5222c6}-ban nem várt vagy hiánypótló gyermekek születnek ma is, akik sérülnek, főleg ha nem várták őket, csak beestek az életbe.

Mennyi poszt van a Facen arról, hogy az anya mennyire büszke a gyermekére, csak a gyermekére büszke, élete értelme, már-már szerelmes bele, hiánypótlások ezek. Szerintem arra kéne büszkének lenni először, ha meg tanultuk igazán szeretni önmagunkat és társunkat. És akkor már boldog gyermekek születhetnek.

Jó lenne, aki ezt olvasná meg is értené az üzenet lényegét, nem felháborodott anyai kommenteket várok, mert ezeket törlöm. 58 évi sok-sok kemény tapasztalatom és tanulásom eredményét azoknak szánom, akik megértik, és hajlandók elindulni a megértés útján. És ez nem dölyfösség, csak hát nem lehet mindenki megmenteni, megértetni, és már nem is akarok.
Young mondta azt, hogy a szeretet tudás-megértés nélkül semmit se ér.

prof. Bókkon István

Bókkon István agykutató, metafizikus professzor úr további írásait az Emberlelkek rovatban találod.

Ez is érdekelhet:

A jóléti társadalmak népessége csökken – vajon meddig folytatódhat ez még?

Nyomott hangulat hazánkban – spiri vagy csak magányos?

Szerelem és párkapcsolat rovat

Boldogtalanság

C.G.Jung, mint asztrológus és a családi háttér hatása a munkára

Az univerzum nem vallásos, sem az univerzumot formáló erők