Családozni szexi… út egy boldogítóbb élethez

Családozni szexi…

Sziasztok! Tekintettel arra, hogy ma van a 38. születésnapom, úgy döntöttem, hogy a számomra legkedvesebb témáról fogok nektek ma írni. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy bár a család intézménye manapság egyre kisebb népszerűségnek örvend, szerintem igazán kiteljesedni mégis csak családban tudunk. Ha hiszitek, ha nem, családozni igenis szexi dolog!

Igaz, hogy sajnos számtalan negatív példát lehet látni széteső családokra és tönkrement házasságokra, de én azt tapasztalom és abban hiszek, hogy lehet ezt azért jól is csinálni. Tekintettel arra, hogy a saját kis családomat egy boldog kis csapatnak tartom és ismerek más pozitív példákat is, azt gondolom, hogy megfelelő lépésekkel bárki képes lehet hasonló értékeket teremteni magának.

Azt gondolom, hogy család nélkül képtelenség teljes mértékben megélni a férfiasságunkat/nőiességünket és nem hat meg, hogy hányan nem értenek egyet ezzel a gondolattal. A férfiasság/nőiesség számtalan pontból tevődik össze, de csak akkor tud kiteljesedni, ha van egy választott párunk és (legalább egy) gyerekünk, aki(k)nek megtaníthatjuk, mit jelent férfinak/nőnek lenni. Saját gyerek nélkül mi is örökre gyerekek maradunk és vénlányokká vagy vénlegényekké öregedünk. Az öregedés így is megtörténik, csak sajnos az érés nem…

Elhiszem, hogy sokan vannak, akik vagy 1000 érvet hoznak fel, hogy miért nincs igazam. Én magam is egy szabadságszerető végtelenül racionális krapek vagyok, ráadásul még egy hasonlóan racionális párt is választottam magamnak. Meglehetősen nehezen vettük rá magunkat, hogy belefogjunk a gyerekvállalásba, mert féltettük a szabadságunkat. Nem gondolom, hogy rosszul tettük, hogy vártunk, mert a túl korán vállalt gyerek sajnos jó eséllyel nem építeni, hanem rombolni fogja a kapcsolatot. Mi 8 éve voltunk együtt, amikor úgy döntöttünk, hogy vágjunk bele, 8 év kellett ahhoz, hogy megérjünk a döntés meghozásához.

Természetesen mi is szembesültünk azzal, hogy a gyerkőc megjelenésének tengernyi hátránya van, meg merem kockáztatni, hogy a kezdeti időkben lényegesen több a hátránya, mint az előnye. Viszont ahogy telik az idő, ezek az arányok szépen javulnak és egyre biztosabban ki tudom jelenteni, hogy a gyerekvállalás egyértelműen hozzátett az érzelmeink és a személyiségünk mélységéhez. Marci a fiacskánk tett minket valóban Nővé és Férfivá.

Megértem, hogy nagyon nehéz megfelelő párt találni. Megértem, hogy nagyon fontos az egzisztenciális alapokat lefektetni. Megértem, hogy nagyon fontos kitombolni magunkat a nagy elköteleződés előtt. Ez mind frankó és érthető pont, de azért jelenleg a 40 évesnél fiatalabb magyar férfiak 40%-ának nincs még egyáltalán gyereke, amit viszont nem tartok jó dolognak.

Japánban, és Svédországban már az emberek fele egyáltalán nem vállal gyereket egész életében, több felnőtt pelenka fogy, mint ahány gyerek. Egyre nagyobb divat, hogy az emberek nem csak hogy gyereket nem vállalnak, de el sem köteleződnek senki mellett. Rövid távon abszolút látom a létjogosultságát ennek az életformának, hiszen buliból buliba lehet rohanni korlátlan mértékben, de ahogy telnek az évek ez az életforma egyre kevesebb örömöt fog adni és egyre nagyobb lesz a hiányérzet. Lehet elméleteket gyártani, hogy miért nincs szükséged idegesítő gyerekekre, vagy egy mihaszna társra, de vajon 60-70 évesen mit mondanál a mostani önmagadnak, amikor rádöbbensz, hogy elszalasztottad a lehetőséget és már csak a magányos halál vár rád?

Ha félsz a családalapítástól, nem az a megoldás, hogy nem alapítasz, hanem az, hogy ügyesen alapítasz. Az akadályt nem elkerülni kell, hanem átugrani. Én azt tapasztalom, hogy minden VALÓS hátránya ellenére tényleg rengeteget tud adni a családos élet és még a bulizásról sem kell teljesen lemondani. Havonta 1-1 alkalmat vidáman meg lehet oldani akár külön-külön, akár együtt is a pároddal. Addig vigyáz a csemetére a nagyi vagy a bébiszitter.

Azt a büszkeséggel teli boldog harmóniát viszont amit a gyereked fejlődése és a személyiségének a családba integrálódása ad, azt nem lehet semmi mással pótolni. Amióta gyerekem van, még jobb és vonzóbb férfinak érzem magam, mint korábban éreztem és a feleségemet is vonzóbbnak látom, mint a gyerekvállalás előtt láttam. Bár valóban sokat csökkent a hobbijaimra fordított energiám mértéke, de nem mondtam le egyikről sem. Továbbra is sportolok, forgatok, fotózok, autózok, zenélek és bulizok, csak ritkábban. Megőriztem önmagamat, mert így vagyok teljes egész, de a fő fókuszt már a családom kapja.

A zárszóm tehát ennyi, szeretném, ha mindenki megértené, hogy családozni bizony szexi dolog, de csak akkor, ha jól csinálják. Nincs vonzóbb és gyönyörűbb pár, mint az az Anya és Apa, akikből sugárzik, hogy szerelmesek egymásba. Tudni szeretnéd, hogy szerintem mi az igazi poliamória (többszerelműség)? Hát az, amikor a szerelmedtől közös gyereked születik és a gyereket is bevonjátok a szerelmi egységetekbe. Én is és a párom is szerelmesek vagyunk a fiacskánkba, tehát elmondhatjuk, hogy családi “poliamóriában” élünk így hárman. Azt gondolom, hogy hamarosan eljön az ideje annak is, hogy egy kis hölgyecskét is bevonjunk ebbe a szerelmi kapcsolódásba, csak hogy kiegyenlítsük az ivararányokat. 

Amennyiben szükséged lenne néhány ötletre, hogyan lehet jól működő családot teremteni, olvasd el itt az írásaimat, vagy írj rám nyugodtan, szívesen segítek. Természetesen a könyvemet is ajánlom, hiszen abban elég jól összefoglaltam a nézeteimet és a tapasztalataimat.

Gilján János

Gilján János életmód-, párkapcsolati és szexuál coach írásait a Boldogság és Szenvedély rovatunkban olvashatod.

Ez is érdekelhet:

A boldogság kockázatos

BDSM – kell neked vagy nem kell neked?

Békére csak az lelhet, aki önmagával is megbékél

Szenvedéllyel élni minden nap, egész életedben






Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.