A boldogság illúziója

A boldogság illúziója

Beszélgessünk egy kicsit a boldogságról!

Azt gondolom, hogy a boldogság minimális mértékben függ csak a külső körülményektől. Éppen ezért nincs nagy jelentősége, hogy mennyi pénzed van, hol dolgozol, milyen kocsid van, milyen az időjárás, és így tovább. A boldogság elsősorban azon képességeden múlik, hogy képes vagy-e a boldogságot választani most a jelenben. Képes vagy-e meglátni a szépet abban, ami körülvesz téged. A szélben, a természetben, a városban, a napsütésben, a munkádban, a szeretteidben, bármiben.

Az az ember, aki mindig másra vágyik, mint amije éppen van és amilyen helyzetben éppen van, az képtelen megteremteni a boldogságát.

Miért? Mert önmagától akar eltávolodni és nem önmaga felé tart. A boldogság kulcsa az elégedettség, az elégedettséghez pedig fontos, hogy elfogadd a körülményeidet és meglásd bennük a szépet.

Itt rögtön el is érkeztünk ahhoz a problémához, ha minden úgy jó, ahogy van, akkor mi legyen a motiváció a változtatásra? A válasz a lelkesedés. Azt gondolom, hogy a boldogság statikusságát a lelkesedés tudja folyamatosan mozgásban tartani és megújítani. Ha lelkesedsz bizonyos dolgok iránt, a lelkesedés folyamatosan hajtani fog előre. Ez az állapot viszont nem egyenlő azzal, amikor boldogtalan vagy és a boldogságodat bizonyos feltételektől teszed függővé.

Például: “Majd boldog leszek, ha elkészül a lakásfelújítás, leszokok a cigiről, levizsgázok, stb.”

Aki a jövőbe helyezi a boldogságát, az egészen addig nem fogja a jelenben megtapasztalni, amíg nem helyezi át a jelenbe, hiába ér el bármilyen célt.

Az, hogy elfogadod a helyzetedet és örülsz mindannak, ami körülvesz téged nem zárja ki azt az opciót, hogy változtass a körülményeiden. Ha boldog vagy és változtatsz, az újat is szeretni fogod, de ha boldogtalan vagy, akkor a változás után is elégedetlen maradsz.

Tehát a boldogság fontos kiegészítője lehet a lelkesedés. Hogyan legyünk lelkesek? Úgy, ahogyan a gyerekek csinálják. Találjuk ki bizonyos dolgokra, hogy azok fontosak, és azzá válnak. Én kitaláltam, hogy legyen számomra fontos a családom, a barátaim, a hobbijaim és ezért megteremtettem magamnak a saját lelkesedésemet irántuk. Ugyanakkor elfogadom a körülményeimet és boldog vagyok a mindennapjaimban. Nem lennék boldogabb akkor sem, ha kétszer ennyi fizetésem lenne. Bővítené a lehetőségeimet, de nem tenne boldogabbá. Boldogság természetesen létezhet lelkesedés nélkül is. Élnek jógik, meg remeték, akik a semmi közepén is nagyszerűen érzik magukat. Ha neked a semmi is elég, akkor a semmivel is boldog lehetsz. Ez csak a döntéseden múlik.

Első sorban a boldogság tehát egy illúzió, ami a fejünkben létezik. Innentől fogva az az ember a legboldogabb, aki a legügyesebben “veri át magát”, hogy egy csodálatos világban él. Én például egész életemben utáltam a munkáimat, bármit is csináltam. Egy kötelező nyűgnek éltem meg őket. Most pár éve viszont sikerült megszeressem, már hétfő reggel is örömmel megyek be dolgozni. Nem a munka változott, hanem én. Ugyanígy húztam fel a házasságomat is. Elképzeltem, hogy fantasztikus, és azzá is vált. A képzelet így valódi szeretetet teremtett. Teremts te is boldogságot magadnak, mert akkor leszel képes másokat is boldoggá tenni. 

Pont 2 éve jelent meg a könyvem, ebben többet is olvashatsz arról, hogyan vélekedem a boldogságról. Erről egy bemutatót itt találhatsz.

Gilján János életmód-, párkapcsolati és szexuál coach

Érdekelhet még:

Csillagszerelem

Vénusztangó +18

Férfi orgazmus-játék – ami a hétköznapin túl van…

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük