Makrancos Mara és az Ikerláng szerelem

Szinte egy Emanuelle-történetbe csöppenve éreztem magam, ahogyan Mara levelét olvastam. Nem semmi életút: az apácák nevelésétől kezdve a visszafogott, jólnevelt, frigid feleségen át, a nőies gyönyörűsége teljes tudatába kerülő, a szexet felhőtlenül élvező nő kiteljesedésével…

egészen az Ikerláng szerelem megtapasztalásáig.

Aki ezt nem élte meg, nem értheti. Azt mondja, ez valami túlzás, valami képzelgés. Már maga a szerelmi mámor sem egy egyszerű eset, de az ikerláng olyan, mint, amikor megtaláljuk a másik felünket, de azt valamilyen erő folyton el akarná szakítani tőlünk. Jobb tőle menekülni…Vagy mégsem?!

Hogyan is éli meg Mara mindezt? 

Egy igen izgalmas történet keretében olvashatjátok el itt, a videó alatt.

A levél:

Kedves Derita!

Jómódú, tanult, arisztokrata családból származom. Szüleim jó nevelést biztosítottak, ami egy úrilányt megillet.

Balett óra, zongora, nyelvtanulás, hittan óra. Minden hétvégén a templomban ültem …sajnos felháborodásom nem tudtam érvényesíteni. Míg a többi gyerek játszott, én ezen kötelezettségeknek tettem eleget. Vidéki értelmiségi család gyermekeként nevelkedtem így, 14 éves koromig. Próbáltam a fegyelmezett élet alól kibújni, ezért mindig csak a csínytevéseken törtem az agyam..

Makrancos Mara lett belőlem.

14 éves koromban a szüleim zárdába tettek, hogy kell továbbra is a jó nevelés…és majd az apácák megnevelnek…mert nekik nem megy.

Apácáknak sem ment, hozzátenném.

Annyit viszont elértek, hogy megtörtek.

Aki Én voltam az eltűnt…! Éreztem, elveszett a méltóságom, a koronám poros lett, sőt valahol útközben elvesztettem.

Koronám elhagyva, 20 kg-mal vékonyabban, hajam megkopva/ kopaszodtam/…leérettségiztem a zárdában.

Banketten tudtam meg, hogy azért nem rúgtak ki – pedig mindent megtettem érte – mert : 2. János Pál Pápa írt levelet az apácáknak  hogy vigyázzanak rám.

Apámnak nagyon messze elnyúlt a keze…!

Zárdából való magamhoz térés elkezdődött …Kirepültem az életbe! Mivel egyházi gimnáziumban végeztem, esélyem sem volt főiskolára menni. A szocializmusban azt főbenjáró bűnként kezelték…Így szakmát tanultam. Utam Székesfehérvárra tartott.

Nagyon vártam …szorongott a lelkem az ismeretlentől, de a kalandvágyam, az mindig erősebb volt a lehetetlennél.

Mivel azt a szót nem ismerem😉

Lehetetlen számomra nincsen maximum belátom, hogy az a dolog kivitelezhetetlen vagy elállok szándékomtól…Ami ritkán szokott bekövetkezni…de azért na ..néha nekem is szabad szabadságra menni..!😉

 

Fehérváron rám talált a szerelem…Igaz a kezdet nem ígért jó Oment, már akkor gondolhattam volna…De sajnos késő bánat. A csók nagypapám sírjánál, halottak napján, a temetőben csattant el.

Már ott jelezték a nagy Szellemek, hogy az én kis sztorim halálra van ítélve…!! Intőjelek ellenére én egyre szerelmesebb lettem…Míg az én Szerelmem közölte velem, hogy: PAP lesz!

Kész ! Elvéreztem…Koronám megtalálására esélyem sincs! Mert titokban reménykedtem, hogy a koronázási városban hátha helyére kerülnek dolgok.

Nem kerültek !!Sőt !!Minden egyre bonyolultabb lett … Iskolámat befejezve és némi szüttyögés után /gondolván hátha mégsem lesz pap és a jó Isten visszavezényeli / Budapestre jöttem dolgozni.

 

Egyik misetúrámon…

mivel ettől a szokásomtól nem tudtam szabadulni, sőt bűntudatomat tápláltam, ha nem mentem. Így megmaradt szokásnak, mint a reggeli kávém. Csak attól jól éreztem magam, ez meg ketrecben tartott.

…Leült mellém egy férfi. Nagyokat pislogott rám a szemüvege mögül.

Megállapítottam helyeske, de igazából nem tetszik. Kémikusan nem gerjedek…

De!!

Misetúráim alatt mindig összefutottam vele és beszélgetni kezdtünk. Szexepile lett az agya!! Rájöttem imádom az okos férfiakat.!!

Így az okos férfival elkezdtünk járni. Kellemes volt és jó humorú. Az agy meg egyre jobban imponált.

Úgy éreztem, megmozgatja a lelkem. Gondoltam, ez elég a boldogsághoz. Mivel az egyházi tanok még mindig béklyóban tartottak, hozzá mentem feleségül.

Hiba volt! Már a nászéjszakán eldőlt ez a frigy, ami persze Isten nevében történt – köze nincsen ahhoz, amit én kislány koromban elképzeltem. Hatalmas tévedés áldozata lettem…!

Legfőképpen önmagam tévedésévé váltam.

Tudtam, ebből nehezen tudok jól kijönni….hiszen nincsen rálátásom sem tapasztalatom.

Apácákhoz mégsem mehetek tanácsért!! Senkim nem volt magamon kívül. Férjemet nem tekintettem férjemnek…csak egy tévedésnek.

Itt szembesültem a valósággal!

Mire saját diagnózisomat megállapítottam, az orvos is közölte velem: 6 hetes terhes vagyok.

Így új értelmet kapott az életem.

A terhességem kivirágoztatott…

Férjem hisztije csöppet sem érdekelt…., hogy asszonyi kötelességeim vannak az ágyban…Nem éreztem, hogy lennének…mivel nem kívántam őt, de úgy éreztem, hogy a szexet sem.

Erre is csak én lehettem képes : nászéjszakán, vérzésem 4-ik napján szüzességem elvesztésekor, rögtön terhes lettem.

Ennyi! A feladat bevégeztetett.

Férjem katona lett…így szabadságot kaptam…Lányom születése és férjem katonasága boldogsággal töltött el..!

Édes kettesben éltünk kislányommal. Ezt az idillt csak a katonaságból kapott kimenő zavarta meg.!!

Szorongtam, nem szerettem, ha hazajön…és ezért bántottam magam …egyre jobban frusztrált lettem.

Katonaságnak vége lett! Férj hazajött !

Nekem meg elkezdődött az ámokfutásom …magammal, az életemmel..!

Nem tudtam eldönteni, az élet szórakozik velem vagy én vagyok ennyire, ennyire…nem idevaló ! Másnak éreztem magamat, mint a többiek …és más is voltam!

Nem éreztem magamat rossznak, frigidnek, csúnyának..stb.

Csak elveszett koronám hiányzott, amit tudtam, most sem találok meg…

Teltek a hónapok, szomorúan. Nem éreztem a lelkem, valahol máshol járt…én meg a jelenben voltam, de csak testem funkcionált. Mintha ketté szakadtam volna.

Ezt az állapotot második terhességem rázta fel…Örültem az újabb áldásnak. Igaz, számomra megint nem érthető módon következett be. Fogamzásgátlót szedtem, mert asszonyi kötelességemnek fogcsikorgatva, behúnyt szemmel néha eleget tettem.

Férjem sokat dolgozott, a karrierjét építette. Én meg kislányommal – aki mindig felhőtlen boldogságomat okozta -, és az újabb jövevénnyel közösséget alkottunk. Úgy éreztem, gyermekeimmel vérszerződésben vagyok.

Melankolikus állapotomban – amihez hozzácsapódott némi flegmatizmus – azon kaptam magam, kezdem elhagyni az Istent, a katolikusok Istenét. Helyette viszont nem találtam semmit…csak egy nagy üresség volt a lelkemben…

Megszületett a kisfiam és ismét a szoptatás és pelenkázás gyönyöreinek szentelhettem magam. Nem okozott problémát, hiszen szerettem gügyögő szőkeségemet, kedves kisfiamat.

Kedvességével mindig levett a lábamról.

Teltek a hetek hónapok ..a gyermekeim apjával – mert mint írtam, nem tekintettem férjemnek – folyamatos volt a csörte. Kijelentette, pszichológushoz visz mivel nem teszek eleget házastársi kötelességemnek. Mondta: frigid vagyok !

Gondoltam mehetünk, hátha a szakember felment, és akkor véget ér az én kálváriám.

Nagyon szimpatikus, laza, néha kába pszichológus nőhöz kerültem.

Elkezdtem hozzá járni. Egy évi terápia után…Levetkőztem frusztráltságom és kezdtem jól érezni magamat a bőrömben. Igaz, férjem továbbra is frigidnek titulált, de én kezdtem észhez térni…

Férjem helyett itt a megnevezést inkább lakótársamra javítanám.

 

Nőies ruhákat vettem, kicsit szexit..konszolidált és laza, bő ruháimat felváltották a merészebb ruhadarabok. Imádtam.!! Testem gyönyörű volt, csak cicim volt leharcolva. Lábaim hosszúak, derekam vékony és hatalmas kék szemeim világítottak.

És a lényeg : a fenekem formás és gömbölyű!

Kezdtem észrevenni magamat…és tetszett amit látok.

Nem csak saját magamnak, hanem észrevettem, a férfiaknak is tetszett, amit látnak.

Így egyre merészebb lettem…Fütyültem én arra, hogy papíron férjnél vagyok és az egyház sem nézné jó szemmel bimbózó nőiességemet. Egyedül a Ne Paráználkodj törvénnyel álltam hadilábon !

Mit tegyek? Tombolni kezdtek bennem a hormonok, a meg nem élt vágyaim lavinaként söpörtek végig testemen. Az indulatok, érzelmek vulkánként törtek elő testemből-lelkemből…

Kezelhetetlennek tűnő kalandvágy …korlátaim feszegetése lett az életem.

 

Lakótársamat már régi ismerősnek éreztem, akivel tudtam, nem sokáig lakunk együtt. Közben a gyerekek cseperedtek, én meg kivirágoztam. Kezdtem érezni, hogy élek. Régi álmaimat elfeledve, neveltetésemet sarokba dobva, kinyílni kezdett a világ. Az Ismeretlenbe belemerültem. Játszótéren megismerkedtem a Macsóval.

Macsóval addig játszottunk a játszótéren, míg közös homokozón kezdtünk gondolkodni. Megbolondított!! Éreztem biológiai ritmusom felborult!

Úgy tűnt, teljes a boldogság…szexualitásom beindult. Élveztem a testem és a testi gyönyöröket. Közben lakótársammal szétváltunk és boldogan áldoztam a szexualitás oltárán. Azt gondolván, ez elég a boldogsághoz. A boldogságom homokvárra épült, de én azt akkor még nem láttam. Csak élveztem a hormonjaim játékát.

Addig játszadoztunk, míg hányingerek, rosszullétek vették hatalmukba testemet … Újabb jövevény érkezése volt várható. Meglepődtem, mert a gumi nálunk fogyócikk volt… De örültem az újabb áldásnak. Terhességem is szexuális örömökben történt…tehát az a némi csitt-csatt pitty-putty, amit a válás okozott, nem érdekelt.

Harmadik kisember is meglátta a napvilágot. Kicsit megtörve, mert komplikációk adódtak a szülésnél. Viharverten, szárnyainkat törve együtt maradtunk, megmaradtunk itt a földi létben. Orvosok közölték több gyerekem nem lehet… Nem érintett sorscsapásként, mivel 3 szép gyermekem van.

Így lábadoztunk…szárnyaink is rendeződtek …visszakerültem a rutinos életembe. Ezt az idillt az egyik kontroll nőgyógyászati vizsgálat borította meg. „Anyuka maga 3 hónapos terhes” – közölte értetlen módon a nőgyógyász. Sokkolt a hír! Tántorogva távoztam a klinikáról. Hazaérve már rájöttem, egy genetikai csoda vagyok és eképp is álltam a terhességemhez. Boldogan bejelentettem: Áldott állapotban vagyok! Kezdtem különlegesnek érezni magam. Gondolom Szűz Mária is hasonlóképpen vélekedhetett…csak neki Gábriel, nekem meg a Nőgyógyász – akit mellesleg Gábornak hívtak – közölte a hírt.

Negyedik gyermekem szülése csodálatosan könnyű volt. És eseménydús…orvostan hallgatók léptek be a szülőszobára: közöltem, hogy most fogok szülni. Körbe álltak és szurkoltak, mivel fogalmuk sem volt, mit tegyenek. Nekem viszont ennél több volt, kértem, hozzanak ide egy orvost… Mire megérkezett, kisfiam is megérkezett. Szinkronban toppantak. Újabb kisfiú érkezett a családunkba. Tudtam, már nem vagyok biztonságban! Termékeny vagyok! Ennek tudatában kellett rendeznem a további életemet.

Elköttettem magam. Így megoldottam a termékenységi problémámat /sajnos közben átestem egy abortuszon, ami meghozta számomra a végleges döntést./

Valahogy megváltoztam az abortusz után férjem egyre idegenebbé vált számomra.

Mivel én a gyermeket szerettem volna…

Egyre több lett a nézetbeli különbség,világnézetünk, értékeink nem egyeztek. Ezt már a szexuális szenvedélyünk sem hidalta át…Egyre hidegebbé váltam. Jégkirálynő lettem.

 

Tudtam ez a frigy is zátonyra futott, de válni nem akartam. Gondoltam, valahogy megoldódik.

Megoldódott úgy, hogy a lábam kibicsaklott és orvoshoz kerültem.

Megjelent előttem az őserő. Mágikus, lehengerlő, vad ősi erő tombolt körülötte.

Magával ragadott.

Éreztem a lábam remeg…tekintetét álltam, de torkomban dobogott a szívem.

Végem volt.

Egymásba égettük magunkat.

Nem e világi erő kötött össze bennünket. Mintha önnön magammal találkoztam volna.

Első látásra végzet …nem szerelem volt. Rengeteg érzelem, szenvedély, őrület tartott minket össze. Megmagyarázhatatlan kapcsolat alakult ki közöttünk.

Égben köttetett.

Csak itt a földön nem bírtuk el.

Nekem is utólag állt össze…ámbár ő az iszonyú hasonlóságot érezte …és megfogalmazta akkor, de akkor nem értettem. Az ikerláng szerelem fogalmáról pedig mitsem tudtam.

Beleszerettem és közben menekültem …azt hiszem ő is így volt vele.

Felemésztett ez a vonzalom.

Nővé váltam …magáévá tett.

Alapjaiban borult az addigi életem…akna munkát végzett az én Mágusom.

Férjemet útközben elvesztettem…közben magamat is és Őt is.

Előtte az élet volt… gyerekeket akart, családot…én elkötésen túl 4 gyerekkel…Az életünk nem volt szinkronban. Elengedtem. Nagyon fájt, de mégis megkönnyebbültem.

A Macsótól elváltam …a végén már könnyen ment. Mágusom teljesen másik férfi minőséget mutatott nekem.

Innentől nem tudtam a régi emlékékekkel mit kezdeni.

Különváltunk.

Megismerkedtem Anyuka kedvencke férfival…sokra nem mentem vele, de tartalmas kapcsolatot éltem meg.

Kirándultunk, buliztunk, beszélgettünk, szexszeltünk.

Összeköltözni senki nem akart.

Eljutottunk Egyiptomba.

Ott megéreztem a Szfinksz erejét…hazaérve szétmentünk.

Jó volt,hogy volt…de csak egy dolga volt,hogy elvigyen a Szfinkszhez.

 

Innentől kezdve nem volt kapcsolatom..!

Sajnos a mai napig.

Ez 2004 nyarán volt.

 

Elkezdődött a 4 gyerekes szingli női életem.

Először furcsa volt egyedül, hozzá szoktam, hogy mindig van férfi az életemben.

Elkezdtem a feladatokra koncentrálni és a megélhetésre. A gyerekek egyre nagyobb kihívások elé állítottak.

Ugyanakkor feláldozni sem tudtam önmagam.

Így belebonyolódtam a kalandokba.

Egy bizonyos réteget vonzottam: bűnözők és ügyvédek. Mindegyikből a legjobb fajta…

Nem panaszkodhattam. Úriemberek voltak.

 

Közben koronámról elfelejtkeztem …Nekem járó méltóságom sem találtam.

Amit kínált az élet, abból válogattam.

 

Ez így telt évekig. A legpikánsabb történetek közül válogathattam…

Gyermekeimet közben becsületesen neveltem.

Míg egy péntek havas délután, bevásárló szatyrokat cipelve, belebotlottam életem szerelmébe.

Nem tudtam hova tenni ezt az érzést. Csak egy mágneses tér vett körül bennünket. Kedvesen, bódultan. A levegő megtelt élettel, hirtelen tavasz lett a lelkemben.

Gondoltam húzz el …menekülj! Sírni fogsz!

Ellenálltam hónapokig, mivel az én Szerelmem nős volt!

De hiába minden ellenkezés, akkora ostromban volt részem, hogy falamat áttörve a csupasz lelkemig hatolt.

Egymásba szerettünk. Szerelmesek lettünk.

Ritka állapot, amikor két ember egyszerre szerelmes egymásba.

Életemben először megtapasztaltam a szerelmeskedés gyönyörét. Zuhantunk mindig egymásba… Lelkünk a csillagokban egyesült.

Évekig kábulatban, mámorban éltem az életem! Boldog voltam a körülményekhez képest….

Felhőtlen boldogságom nem következhetett be …teljesen magamnak akartam ŐT…Önző módon követelőzni kezdtem, és így a veszekedések gyakoriak lettek.

Összevesztünk – kibékültünk.

Saját érzéseim, gyarlóságaim rabjává váltam.

Ez a huza-vona életemben 10 évig tartott.

Nagy szakítások mindig az én részemről…

Ő meg jött békülni. Válni nem akart.

Most már látom, így volt kerek az élete. Vagyonon osztozni nem akart…így maradt inkább az unalmas házasságában.

Közben a szakítások alatt ismerkedtem én mással, de Ő mindent vitt. Megjelent és borult mindenkivel minden.

Szerelmes voltam…Azt gondolom először és lehet utoljára az életemben.

Jó volt, hogy volt ! De még egyszer nem csinálnám végig .

Az örök második!

Többet nem leszek…

Ennek 2 éve lett vége.

Vágyaimat megéltem …

De bezártam.

Viszont kiégett nem vagyok.

Tudok szeretni, megbocsájtani, elengedni.

Az élet nagy tanítómester. Engem a férfiak által tanított.

Tavaly nyáron nagyon fájt a karom így orvosról orvosra jártam..nem siketült gyógyítani nekik.

Feküdtem az ágyamban és a plafont néztem.

Hirtelen feltűnt az Ank, és megjelent a Mágusom!

Tudtam, hozzá kell mennem a karom miatt!

20 év után megkerestem.

Örült nekem !

Az a férfi, aki volt, halovány árnyéka önmagának, de a tekintete ugyanaz és ereje nem változott semmit!

Mágusom erejével visszaélt, így lefokozta az univerzum.

De mégis őrületesen vonzó számomra.

Karom gyógyulásáért mindent megtesz…Hol nyit hol zár felém.

De az az érzésem, hogy nem lesz ebből igazi női férfi kapcsolódás..

Lelkemnek fáj, de úgy érzem, el kell engednem őt megint.

Közben rájöttem, életem álruhás királylányként élem …Koronám lassan visszakerült fejemre. Önnönmagam adtam vissza önmagamnak.

Királylány vagyok ..minden női bájjal, szépséggel, okossággal, önállósággal, aki már felülről látja az élete női sorsát. Saját trónusán ül és várja türelmesen, aki méltó hozzá.

Asztroangyal válaszol

A válaszainkat egy videóban ITT  fogjuk közzé tenni. Addig is gyere a Párkapcsolati SZEXtrológia csoportba. Ott felteheted a kérdéseidet, amit nyíltan felvállalsz. Ha inkognitóban szeretnél maradni, akkor kérdezz az Asztroangyal oldalon az Üzenet gomb megnyomása után.

Share Button

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük