Hogyan lehet hasznos a düh?

Mind a két érzés, a szerető együttérzés és a bosszúálló düh és harag érzés is lehet jó érzés. Attól függ melyikkel azonosulsz. A csapda ott van, amikor éppen bármelyikkel is válsz eggyé, nem figyelsz arra, hogy ezeknek az érzéseknek nem volt felkeltőjük, csak felkeltő hatásaik (számtalan ok okozat együttes forgataga) s mégis úgy érzed veled történik, te vagy az, aki ezt érzi, vagy épp ezzé válik. Ugyanazt mondom mint Krishna a Mahábhárata történetei között, gondolkozz el rajta.

Ha valami jön, marad egy darabig, majd megy, akkor mi értelme megragadni bárhogyan is?

Tegyük fel, hogy éppen szenvedsz egy nem sikerült párkapcsolat miatt, vagy egy olyan munkahely miatt, ami nem jött össze, vagy épp valami betegség ütötte fel a fejét. Mi az, ami ezekben az esetekben szenved és mi az, amelyik érintetlen marad benned? Ha megérint a változás szele, valami fájhat ekkor és ez a fájdalom ráírhatja a bélyegét az egész lényedre.

Mégis, mi az, ami mindezen idő alatt sérül és mi az ami változatlan marad?

Ahogyan egy hindu szent irat szövegein és azok bölcsességén elgondolkozhatsz, ugyanúgy a buddha dharma is gondolkodásra méltó. De vigyázz, ha gondolkozol, maga a gondolkozó lehet az egyetlen fő akadálya annak, hogy meglásd, a gondolkodás folyamatán túl nincs is gondolkodó.

Mi az ami formába zárva tartja az érzékelő tudatot?

Ha minden érzékszervednek van tudatosság része, akkor hogyan különbözteted meg, hogy amikor valamit észlelsz, valójában te észleled, vagy az érzékszerveid tudatosságának összessége? Ha viszont önmagad azonosítod az érzékszerveid tudatosságával, hol vagy te? Gondolkozz ezen, ne válaszolj rá, hagyd hogy mindenki gondolkozzon.

Harangozó Viktor Szenge

Ez is érdekelhet:

Önvizsgálat

Szenge válaszai rovat

Az adok-kapok aránya az életünkben

Share Button

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük