Napi gondolat: bűntudat-szégyen

Mikor felismered a sok butaságot, amit tettél életedben, akkor igyekezz ne bántani magad, engedd el a bűntudatot, és arra figyelj, amit ezután teszel. Különben is, lehet, hogy az általad elkövetett rossz, karmikusan kötelező volt neked. A Talmudban szó esik a megbánás mesteréről, aki miután rá jön mennyi hülyeséget tett, hirtelen megbánja, átérzi az egészet, de máris a jövőre koncentrál, nem hempereg a bűntudatában. Mert ha a bűntudatában hemperegne, akkor továbbra is hülyeséget tenne önsajnálata miatt. Az életben az elkövetett rosszat, ha nem vállalod fel, akkor a jót sem tudod majd megkapni.

Aki a rosszat nem tapasztalta az a jót sem értékeli. Világosság nincs sötétség nélkül e világunkban. A bűntudat és szégyen egymást szerető párok. Akkor tudod megoldani ezeket, ha felvállalod, amik történtek veled, és már nem szégyellve, adott helyen, embernek, segítőnek, mersz róla mesélni. Hisz ha nem mered elmesélni a bűntudatod, szégyened, akkor hogyan lehet azt feloldani, ez olyan mintha elmennél az orvoshoz, és csak állnál, és egy szót se szolnál, hogy találja ki ő, éppen hol fáj neked. Hidd el, mindenkinek vannak elmúlt, sőt jövendő életében olyanok, amik lehet 100x rosszabbak, mint a tied, mert ezt vállalta élettapasztalásnak. Persze, mivel a bűntudat-szégyen alapvetően tudattalanul fejti ki a hatását, ezért általában megfelelő módszereket is kell alkalmazni ennek feloldására, mint a mély meditáció, hipnózis, családállítás, stb. de addig is tudatosítsd magadban, nem is vagy annyira rossz, mint hitted, és lépj arra az útra, ahol már egyre kevésbé teszed a butaságokat, persze légy türelemmel magadhoz, mert ez is idő. 

Miként örököljük őseinktől a traumákat?

Miért pont akkor
A legtöbben nem értjük, hogy egy adott betegség, lelki trauma, stb. miért pont egy adott korban jön elő, hisz előtte egészen jól éltem, illetve azt hittem, hogy jól élek, semmi bajom sincs. Igaz, hogy ha visszanézel, végiggondolva addigi életed, akkor felrémlik, sose tudtál igazán örülni, elköteleződni, ellazulni, szeretni, stb.
Az intergenerációs (szülőktől) és transzgenerációs (ősöktől örökölt, nagyszülők és távolabbi ősök) traumatikus események érzelmei hatásai erősödhetnek életedben a saját negatív tapasztalataid révén. Vagy az őseidtől örökölt érzelmi trauma pontosan adott időben aktiválódhat nálad.

Nézzük Péter esetét, aki egészen jól érezte magát életében, bár 21 éves korában hirtelen csak azt vette észre, hogy egyre inkább nem tud éjszakánként aludni. Előtte sportolt és jól tanult az egyetemen. De az egyre súlyosbodó nem alvás, és az ez által kialakult fáradság, depresszió miatt abbahagyta a tanulmányit. Járt pszichológushoz, pszichiáterhez, de egyik sem tudott segíteni. A vele folytatott beszélgetés (amire nagyon oda kell figyelni mindenkinél) során mesélte Péter, hogy 21 éves születés napja után, egy éjjel felébredt és nagyon fázott, majd meg fagyott, és furcsa félelmet érzett, mint még soha azelőtt. Félt, ha elalszik, akkor valami borzalmas történik majd vele.

Tehát így kezdődött a nemalvás korszaka nála. Pétertől megkérdezve, hogy volt e olyan eset a családjában ahol a fázás, nem alvás vagy 21 év kapcsolódott valami negatív élményhez, kiderült az ok. Péter azt felelte nemrég az anyja mesélte, az apja bátyjának történetét (nagybácsi, akiről eddig Péter nem is tudott): 21 évesen megfagyott munka közben. Küzdött az életben maradásért, később megfagyva találták meg. Ettől kezdve erről a tragikus eseményről, nem beszéltek a családban, elnyomták, mintha nem is létezett volna a nagybácsi. Most több évtizeddel később, aktiválódott ez a trauma. Miután ennyit sikerült szellemi-megértés szinten kideríteni, családállítással lett feloldva a múlt traumája, Péter álmatlansága is megszűnt és családhoz való érzelmi viszonya is javult.

Tudományosan is nézzük meg ezt. Az apa testvérének érzelmi sokkja az apában epigenetikailag rögíztette a traumát. Ezt az apa, utódjának, Péternek adta át, ami ráadásul nem véletlenszerűen aktiválódott, nem is Péter életének egy traumája aktiválta, hanem az életkor. Azaz, az örökölt trauma időpontját is lehet örökölni. Továbbá, az eset jól példázza, hogy egy családban az elnyomott (egy személy “kitagadása”, mint ha nem is létezett volna) traumák általában a második generációban (Hellinger, kettős eltolódás megfigyelése) újraélednek.

Professzor Bókkon István

Ez is érdekelhet:

A Benned élő gyermek – sérült és magányos?

Kapcsolat a holt lélek és a transzgenerációs epigenetika között

Bűntudat-szégyen – Félek megőrülök!






Share Button

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.